LEXIKON

"A"

abszolut fényesség:Két csillag fényességkülönbségére azok távolsága is hatással van. (Egy halvány csillag fényesebbnek tűnhet egy nála sokkal fényesebbnél, ha elég közel van hozzánk.) Ezen zavaró hatás elkerülésére vezették be az~et, azaz hogy milyen fényes lenne az égitest tőlünk 10 parsec távolságra. A Nap~e pl. 4.6^m.
abszolut hőmérséklet:A testek hőállapotára jellemző mennyiség. A testeket alkotó részecskék átlagos mozgási energiájának mértéke. A nemzetközi mértékegységrendszer egyik alapmennyisége. Mértékegysége a kelvin (jele:K) A skála kezdő pontja az abszolút nulla fok.
abszolút nulla fok: Az abszolút hőmérsékleti skála kezdő pontja, az ~ (0 K), amely -273,16 °C-nak felel meg. Ez a hőmérséklet, amely a legkisebb érték a Világegyetemben,gyakorlatilag nem érhető el.
abszorpciós színkép:Elnyelési színkép,abszorpciós spektrum.Olyan spektrum,amely azáltal keletkezik,hogy a folytonos színképű sugárzás (például a fehér fény) útjába tett anyag a sugárzásból az anyagra jellemző, meghatározott frekvenciájú (színű) sugarakat elnyeli,így a színképben azok helyén  sötét vonalak vagy sávok jelennek meg.Az abszorpciós vonalak vagy sávok helyén a fényességcsökkenés mértéke függ az elnyelő réteg vastagságától, nyomásától,hőmérsékletétől forgási sebességétől stb.Az anyagra jellemző volta miatt az ismeretlen anyag kémiai összetételének meghatározására alkalmas A színképelemzést (spektroszkópiát) Fraunhoffer,Kirchoff és Bunsen alapozták meg.
Adraszteia:A Jupiter második holdja.
afélium:Naptávolpont.A Nap körül keringő égitest pályájának a Nap középpontjától legtávolabbi pontja.
aktív galaxis:Olyan galaxis,melynek energiatermelése és kisugárzása sokmilliószorosan nagyobb,mint egy normál csillagvárosé.Ebből következik,hogy az ilyen objektumok magjában óriási erejű energiatermelő rendszerek helyezkednek el.Az aktív galaxisok alapvető típusai a Seyfert-galaxisok,a rádiógalaxisok és a kvazárok.
albedo:Saját fénnyel nem rendelkező testnek az az adata,amely megmutatja,hogy a test a rá eső fényből mennyit ver vissza.A fényt tökéletesen visszaverő fehér felülete 1,a fényt teljesen elnyelő felszíné 0.A fehér papírja 0.7,azaz a ráeső fény 70 %-át visszaveri.A Hold,bármennyire is fényes,az ~ja 0.07, azaz olyan sötét, mint a korom.
Amalthea:A Jupiter harmadik holdja.
Ananké:(Jupiter XIII) A Jupiter tizenharmadik holdja.
Andromeda csillagkép(AND):Az égbolton látható csillagkép.
Andromeda köd:Szabad szemmel is látható Sb típusú galaxis az Andromeda csillagképben.
antianyag:Antirészecskékből (antiproton, antineutron, pozitron stb.) felépülű anyag. Fizikai szempontból az antianyag a környezetünket felépítő közönséges anyaggal teljesen egyenértékű, de elég ritkán fordul elő. Ennek oka a közönséges anyag és az antianyag találkozásakor fellépő annihiláció (szétsugárzás). Az antianyag elemi részecskéi laboratóriumban előállíthatók, de jelenleg nincs arra vonatkozó tapasztalatunk, hogy valahol a Világegyetemben nagy mennyiségben létezne.
apogeum:Földtávolpont. A Föld körül keringő égitest pályájának a Föld középpontjától való legtávolabbi pontja.
Ariel:Az Uránusz tizenkettedik holdja.
asszociáció:A nyílthalmazoknál ritkább csillagcsoportosulás. Tagjai hasonló típusúak, együtt is keletkeztek. Egyedszámuk a néhány csilladtól a néhány százig változik. A Tejútrenndszerben mintegy ezer ~ található.
aszteroidák:Az aszteroidák vagy aszteroidok többnyire a Mars és Jupiter közötti térségben keringő kődarabok. A aszteroida övezet legfontosabb része a Naptól 2,2 - 3,3 CSE távolságban helyezkedik el. Számuk több mint százezerre tehető, össztömegük mégsem éri el a Holdét.
asztrofizika:A Világegyetem teljes kutatása fizikai módszerekkel.
asztolábium:A bolygók pályájának és pillanatnyi helyének meghatározására szolgáló, ma már elavult műszer.
asztrológia:Csillagjóslás. Misztikus eszmerendszer, amelynek célja a földi események, életutak megjóslása, az égitesteknek (illetve azok Földről látszó geometriai helyzetének) tulajdonított sors-, és jellemformáló hatások alapján. Lényegét tekintve mind a tudományon, mind a valláson kívül álló mágikus gondolkodásforma. Jóslatainak semmilyen tudományos alapja nincs. (Hasonlóan a többi áltudományhoz, az asztrológia iránt az egyes korszakokban megnövekvő érdeklődés is a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális viszonyok függvénye.)
asztrometria:szférikus csillagászat, pozíció-csillagászat
A csillagok és más égitestek lehető legpontosabb pozíció meghatározása és mozgásuk leírása a feladata.
AU:Astronomocal Unit - Csillagászati Egység
Atlasz:A Szaturnusz második holdja.
atmoszféra :Valamely égitest elsősorban a Föld légköre.
atommagfúzió:Olyan fizikai folyamat, amelynek során könnyebb elemek atommagjai nehezebb elemek atommagjaivá állnak össze. Az egyesülő, könnyebb atommagok össztömege nagyobb, mint a létrejövő nehezebb elem atommagjának tömege, így tömegkülönbség marad vissza. Ez Einstein relativitáselméletének ismert képlete szerint (E=mc², ahol E az energia, m a tömegkülönbség, c pedig a fénysebesség) energiává alakul. A atommag csak igen nagy nyomáson és hőmérsékleten megy végbe. Minden csillag, így Napunk belsejében is ez a folyamat zajlik.
aurora polaris:Látványos fényjelenség, melyet a Föld mágneses terébe bekerült, és a felső légkörrel kölcsönhatásba lépő napszél okoz. Másképpen sarkifénynek is hívják.
állatöv: A Föld kering a Nap körül, ezért a Földről nézve a Nap elmozdul az égen a csillagok háttere előtt. Ezt persze nem látjuk, mert a Nap erős fénye miatt nem látszanak mellette a csillagok. Az a tizenkét csillagkép, amelyet a Nap látszó égi körútja, - az ekliptika - érint, alkotja az állatövet : Kos, Bika Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő, Halak. A Nap ugyan áthalad egy tizenharmadik, a Kígyótartó csillagképen is, de azt nem számítják az állatöv csillagképei közé.
állatövi fény:Napnyugta után vagy napkelte előtt az állatövben mutatkozó halvány fényjelenség, melyet a bolygóközi porrészecskéken szóródó napfény okoz.
állócsillag:Saját fénnyel rendelkező égitest.
Energiatermelését magfúzió biztosítja. A csillagok nagy távolsága miatt sajátmozgásuk szabad szemmel nem észrevehető, ezért állócsillagnak is nevezik őket.
árapály:Egy égitestben valamely másik égitest tömegvonzása által keltett (mechanikai) feszültségek miatt fellépő alakváltozás. Köznapi értelemben a földi tengerek és óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése (dagály) és süllyedése (apály), amely mintegy 12,5 óránként ismétlődik. A földi árapályt a Hold és kisebb mértékben a Nap okozza.

"B"

baricentrikus koordinátarendszer:Olyan vonatkoztatási rendszer,melynek középpontja valamely rendszer (pl. a Naprendszer) tömegközéppontja.
barna törpe:0,08 naptömegnél kisebb tömegű égitestek.A csillagfejlődési elméletek szerint, amennyiben a kialakuló objektum a fenti tömeget nem éri el, akkor benne atommagfúzió nem indulhat meg,vagyis nem válik igazi;csillaggá.Kialakulásuk után egy ideig a barna törpék energiája infravörös sugárzás formájában szabadul fel.Az energia a gravitációs összehúzódásból származik.Felszíni hőmérsékletük körülbelül 2000 °C. Nagyjából Jupiter méretűek, de születésük - ellentétben az óriásbolygóéval - csillagközi por- és gázfelhőkben történik.
Barnard, Edward Emerson:(1857.12.16.-1923.2.6.) Amerikai csillagász. Az amerikai Nashville-ben született. 1892. szeptember 9-én a Lick obszervatórium 90 cm-es teleszkópjával felfedezte a Jupiter ötödik holdját, az Amaltheát.
Belinda:Az Uránusz kilencedik holdja.
Bianca:Az Uránusz harmadik holdja.
Big Bang(ősrobbanás):Neve angolul Big Bang.Eredetileg a hipotézis ellenzői adták ezt a gúnynevet, de később az elmélet megalkotói, majd az egész tudományos világ átvette és ma már mindenki így ismeri.Az elmélet lényege, hogy a Világegyetem összes anyaga,energiája és maga a téridő is egy végtelenül kicsi,forró és sűrű pontból keletkezett, mintegy 15 milliárd évvel ezelőtt.
binokulár:Két egyforma távcsőből összeállított eszköz,segítségével egyszerre észlelhetünk mindkét szemünkkel. Sugármenetét gyakran prizmák segítségével "összehajtogatják",így kis helyen elfér, könnyen hordozható.Nagy fényereje miatt kiválóan alkalmas mély-ég objektumok megfigyelésére.
bolida(túzgömb):A -4 magnitúdónál fényesebb meteort ~-nek vagy bolidának nevezzük.
bolygó:Számottevő tömegű, csillag körül keringő égitest, amelynek nincs saját fénye, az adott csillag világítja meg. A Naprendszer bolygói közepes naptávolságuk sorrendjében: Merkúr ,Vénusz ,Föld ,Mars ,Jupiter ,Szaturnusz ,Uránusz ,Neptunusz ,Plútó.
A Mars és a Jupiter pályája között több ezer kisbolygó található.
bolygóközi (interplanetáris) anyag:A bolygóközi térben található szilárd és gázhalmazállapotú anyag. Elsősorban kisméretű porszemcséket és gázokat értenek alatta, de tágabban értelmezve ide tartoznak az üstökösök, meteoroidok és a kisbolygók is. A ~ apró porszemcséin szóródó napsugarak okozzák az állatövi fény jelenségét.

"C"

Cepheus csillagkép:Cirkumpoláris csillagkép.Legismertebb objektuma delta jel csillaga, amely átmérőben 30-szor, luminozitásban 3300-szor múlja felül Napunkat, távolsága 1000 fényév. 5^d8^h48^m periódussal 3.6 és 4.3 magnitudó között vátoztatja fényességét, a cepheida típusú változócsillagok névadója.
Charon:A Plútónak egyetlen holdja.
callisto:A Jupiter nyolcadik, méret szerint a második legnagyobb holdja.
calypso:A Szaturnusz tizenegyedik holdja.
Carme:A Jupiter tizennegyedik holdja.
Cassini, Gian Domenico:Olasz származású francia csillagász; a Párizsi Francia Királyi Csillagvizsgáló első igazgatója. Négy Szaturnusz hold (Tétisz, Dione, Rhea és a Japetusz) valamint a Szaturnusz gyűrűjében látszó legnagyobb rés felfedezője.
Centaurus csillagkép:CEN Centauri Kentaur.A déli égbolt csillagképe.
Centaurus A :Különleges,óriás galaxis,rendkívül erősen sugároz a látható fényen kívül a rádió,a rötgen és az infravörös tartományban is.
cepheida típusú változócsillagok:Fényes óriáscsillagok,néhány órától néhány napig terjedő periódussal változtatják fényességüket.Nevüket a delta Cephei csillagról kapták.
cirkumpoláris:A Föld forgása miatt az éggömböt a rajta látszó égitestekkel együtt naponta körbefordulni látjuk.A Föld forgástengelye tűzi ki az égi pólusokat, ezek a napi forgás során helyben maradnak.A pólus közelébe eső égitestek teljes napi ívüket a láthatár felett teszik meg, nem nyugszanak le. Ez a cirkumpolaritás jelensége.Azok a csillagok cirkumpolárisak, amelyek deklinációját a megfigyelő földrajzi szélességéhez adva 90°-nál nagyobb szöget kapunk (az északi féltekén).
Cordelia:Az Uránusz legbelső holdja.
Cressida:Az Uránusz negyedik holdja.

"CS"

CSE:Csillagászati egység.A Naprendszeren belüli távolságok meghatározására szokták alkalmazni.
csillag:Saját fénnyel rendelkező égitest.
Energiatermelését magfúzió biztosítja. A ~-ok nagy távolsága miatt sajátmozgásuk szabad szemmel nem észrevehető, ezért állócsillagnak is nevezik őket. A legközelebbi ~ a Nap, a következő a Proxima Centauri 4.28 fényévnyire van tőlünk.
csillagfejlődés:A csillagok életének különböző állapotú szakaszai,melyek a csillagoknak egy hidrogénfelhő összehúzódásával történő megszületésével kezdődnek.A növekvő felhő mind több gázt vonz magához,a növekvő gravitáció összenyomja a molekulákat,és egyre sűrűbb anyag jön létre.
A nyomás növekedésével emelkedik a hőmérséklet is,és elérheti a millió fokos nagyságrendet is, ami kedvező a nukleáris fúzió beindulásához.Amint a hidrogénkészlet folyamatosan kimerül, az égés üteme felgyorsul,a csillag vörös óriássá válik.Az égitest további sorsa tömegétől függ.A kisebbek fehér törpévé válnak, és mivel üzemanyaguk elfogyott, lassan hűlve érik el a fekete törpe állapotot.A nagyobb tömeggel bírók szupernóvaként végzik,egy neutroncsillagot,vagy egy fekete lyukat hagyva maguk után.
csillaghalmaz:A csillagok többnyire csoportosan keletkeznek,s az együtt keletkezett csillagok ~t alkotnak.
A Galaxis kialakulásakor létrejött sűrűbb halmazokat a gravitáció nem engedte felbomlani (gömbhalmazok).A sokkal lazább nyílthalmazok csillagai mozgásuk következtében idővel szétszóródnak a térben. ezek tehát addig figyelhetők meg,amíg viszonylag fiatalok.A leglazább,már nehezen felismerhető ~ok az asszociációk.
Csillagjóslás:Misztikus eszmerendszer,amelynek célja a földi események,életutak megjóslása, az égitesteknek (illetve azok Földről látszó geometriai helyzetének) tulajdonított sors-, és jellemformáló hatások alapján.Lényegét tekintve mind a tudományon, mind a valláson kívül álló mágikus gondolkodásforma. Jóslatainak semmilyen tudományos alapja nincs. (Hasonlóan a többi áltudományhoz,az ~ iránt az egyes korszakokban megnövekvő érdeklődés is a társadalmi,gazdasági,politikai,kulturális viszonyok függvénye.)
csillagkatalógus:A csillagoknak egy kiválasztott időpontra vonatkozó koordinátáit és egyéb fizikai jellemzőit tartalmazó jegyzék.Megadja a csillagok látszólagos fényességét, színképosztályát, radiális sebességét, sajátmozgását stb.
csillagkép:Az égen szabad szemmel látható több ezer csillag között nehéz eligazodni, ezért az egymáshoz közel látszó csillagokat gondolatban egybefoglalva odaképzeltek valamit, ezáltal az eget kisebb területekre osztották.A különböző népek más-más ~eket találtak ki.A ma használatos 88 ~ többsége a régi görög-római elnevezéseket viseli.A ~ek határait 1928-ban rögzítette az IAU.
csillagközi anyag:Már az első távcsöves megfigyelések bebizonyították,hogy a csillagközi térben vannak sötét területek,melyek átlátszatlanok.Amikor sikerült az első halvány ködöket csillagokká felbontani sokan azt hitték,hogy minden köd ilyen természetű.Később kiderült, hogy a csillagok között valóban léteznek ködök,hatalmas csillagközi por és gázfelhők is. Ilyenek az előbb említett sötét foltok is.Ma azt is tudjuk,hogy gyakorlatilag mindenhol van anyag a térben, bár van ahol elég ritka. Sikerült hidrogén atomokat,különböző molekulákat, vízgőzt, ciánt,ammóniát és még bonyolultabb vegyületeket kimutatni a csillagközi térben.
csillagszél:A csillagokból kétféle sugárzás távozik.Az egyik az úgynevezett elektromágneses sugárzás,a másik a részecskesugárzás.A ~ a csillagokból kilépő, elektromosan töltött részecskék áramlása.Döntő többségében elektronokból és protonokból áll. A csillagszél fontos szerepet tölthet be egy égitest életében.Ez a szél folyamatosan fúj, így az objektum másodpercenként akár több millió tonna anyagot veszíthet.A planetáris ködként megfigyelhető objektumok nem mások, mint a csillag utolsó nagy szélrohamának köszönhetően kialakult gázhéjak.Ez néhány esetben anyagának 80 %-ától is megfoszthatja az objektumot,amely így elkerüli a gigantikus erejű szupernóva-robbanást.
csillagtársulás:A nyílthalmazoknál ritkább csillagcsoportosulás.Tagjai hasonló típusúak, együtt is keletkeztek. Egyedszámuk a néhány csilladtól a néhány százig változik.A Tejútrenndszerben mintegy ezer ~ található.
csomó:Egy égitest pályájának az ekliptikával való metszáspontjait ~-nak nevezzük.
A D-É irányú keresztezés a felszálló, az É-D-i a leszálló ~.
csóva:Az üstökösök fejéből - kómájából - kiinduló,a napszél hatására kialakuló, porból és gázból álló álló fényes "nyaláb".

"D"

Deimos:A kisebb,és a külső a Mars két holdja közül.
deklináció:Az egyenlítőtől mért szögtávolság. Értéke -90° és 90° közé eshet.
délkör:Képzeljük el az éggömböt és benne a látóhatárt!Állítsunk merőlegest az éggömb középpontjában a látóhatár síkjára, ez az éggömbön kijelöli a zenit és a nadír pontot. Húzzunk egy párhuzamost az éggömb középpontján át a Föld forgástengelyével is,ez az éggömböt a pólusokon metszi.Az éggömbnek az a főköre, amely áthalad a zeniten, a nadíron és a pólusokon is, a ~.A ~ a látóhatárt a látóhatár dél- és észak pontjában metszi; síkja tartalmazza az éggömb középpontját. Délkörnek is nevezték, de ez az elnevezés összetéveszthető a földrajzi koordináta-rendszerben használt délkörök nevével.
Delta Cephei típusú csillag:Fényes óriáscsillagok, néhány órától néhány napig terjedő periódussal változtatják fényességüket. Nevüket a delta Cephei csillagról kapták.
Desdemona:Az Uránusz ötödik holdja.
Deszpina:A Neptunusz harmadik holdja.
diffúz köd:Ha egy csillagközi gázfelhőben keletkező magas hőmérsékletű csillag ionizálja a körülötte lévő hidrogéngázt, akkor jön létre a ~.
Dione:A Szaturnusz tizenkettedik holdja.
Doppler-effektus:Hullámok (fény, hang, stb.) frekvenciájának megváltozása az észlelés helyén a hullámforrás és az észlelő egymáshoz képest végzett mozgása miatt. Így közeledéskor a fény színe az ibolya felé tolódik el, a hang magasabbá válik. Távolodáskor a fény színe a vörös felé tolódik el, a hang mélyebbé válik. Christian Doppler fedezte fel, és 1842-ben tette közzé.
Dreyer, Johann:(1852.2.13.-1926.9.14.) Dán származású ír csillagász, 1888-ban publikálta az NGC-t.

"E"

egyenlítő:Az éggömbnek az egyenlítő síkjával való metszésvonala.
együttállás:Három égitest egy egyenesbe esik. Alsó ~-kor az égitest a Nap és a Föld között van (csak belső bolygóknál). Felső ~-kor a Föld és az égitest között van a Nap.
ekliptika:A Föld Nap körüli keringésének a síkja. A Földről nézve a Nap az év során ezen a körön jár végig.
ekvátor:Az éggömbnek az egyenlítő síkjával való metszésvonala.
Elara:A Jupiter tizenkettedik holdja.
elektromágneses hullám:Időben változó elektromágneses tér tovaterjedése. Terjedési sebessége a közegbeni fénysebesség. A rádió-, a fény, a röntgensugárzás egymástól hullámhosszakban különböző elektromágneses hullámok. Létezésüket elméletileg Maxwell (1864) kísérletileg Hertz (1888) mutatta ki.
elektromágneses színkép (spektrum):Az emberi szem az elektromágneses sugárzás teljes színképének  mindössze töredékét képes észlelni. Ez a látható fény(optikai) tartomány. Ennek hullámhossza 400-800 nm (nanométer) közé esik. (A nanométer a milliméter egymilliomod része.) A 800 nm-nél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzásokat hosszú-, a 400 nm-nél kisebbeket pedig rövid hullámhosszú sugárzásnak is szokták nevezni. Rövid hullámhosszú sugárzások az ultraibolya-, a röntgen- és a gammasugárzás (a látható fénytől távolodva). Hosszú hullámhosszúak az infravörös, a mikro- és a rádióhullámok(ugyancsak a látható fénytől távolodó sorrendben).
elméleti asztrofizika:Az elméleti fizika eredményeit felhasználva kutatja a csillagok felépítésének problémáját, az égitestek keletkezésének és fejlődésének (kozmogónia), valamint a Világmindenség szerkezetének és fejlődésének (kozmológia) kérdését.
elongáció:Az érték amely megadja egy adott égitest Naptól való kitérésének szögét. Leggyakrabban a Merkúr és a Vénusz elongációjáról beszélünk, mivel ezek a bolygók közelebb vannak a Naphoz mint a Föld, így elongációjuk nem lehet bármekkora, hanem csak egy bizonyos szögtávolságig távolodhatnak el a Naptól.
első kozmikus sebesség:Az égimechanikában és az űrhajózásban fontos kritikus sebességek összefoglaló neve.
Az első kozmikus sebesség (körsebesség) az egy égitest körül körpályán haladó test sebessége (a Föld felszínén ez 7,91 km/s, azaz kb. 28000 km/h).
A második kozmikus sebesség (szökési sebesség) az égitest parabolapályán való elhagyásához szükséges sebesség (a Föld felszínére 11,19 km/s).
A harmadik kozmikus sebesség a Naprendszert parabolapályán elhagyó test indítási sebessége (a Föld távolságában 42,3 km/s).
első negyed:A Holdnak nincs saját fénye, ezért csak a Nap felé néző oldala világos. Keringése során ebből hol többet, hol kevesebbet fordít felénk, aszerint, hogy pályája melyik részén jár. (Helytelen tehát az a nézet, amelyet még ma is gyakran hallani, hogy tudniillik a Hold fázisai úgy jönnek létre, hogy a Föld árnyéka hol nagyobb, hol kisebb mértékben esik a Holdra.) Amikor együttállásban van a Nappal, akkor sötét oldalát mutatja felénk, és nem látjuk, ez az újhold. Azután, ahogy továbbhalad egyre több látszik világosabb oldalából. Egy héttel az újhold után már félholdat mutat, ez az első negyed. További egy hét múlva szembenállásba kerül a Nappal, ez a holdtölte vagy telihold. Megint egy hét múlva, utolsó negyedkor ismét félholdat látunk. És minden kezdődik előlről.
Enkeládusz:A Szaturnusz nyolcadik holja.
Epimétheusz:A Szaturnusz ötödik holdja.
ESA:(European Space Agency) Európai űrkutatási Hivatal.
Európa:A Jupiter hatodik, méret szerint a negyedik legnagyobb holdja.
Excentricitás:A bolygók és mesterséges égitestek pálya alakját meghatározó dimenzió nélküli mennyiség. A kötött pályájú égitestek kör, vagy ellipszis pályán mozognak. Az e excentricitás értéke:e = négyzetgyök((a² - b²) / 2) ahol az a pálya fél nagytengelye, b pedig a fél kistengely. Az e értéke 0 és 1 közé eshet, 0 a kör pályának felel meg.
extragalaxis:A Galaxison kívüli objektum, egy másik galaxis.
Éggömb:Az égitestek távolsága nem mindíg ismert, de sok esetben nincs is szükségünk erre az adatra, elegendő csupán az irányunkat megadnunk. Ezért az égitesteket egy képzeletbeli gömbfelületre vetítjük, melynek középpontja a megfigyelő szeme (topocentrikus koordinátarenszer) illetve a Föld tömegközéppontja (geocentrikus koordinátarendszer).
égi egyenlítő:Az éggömbnek az egyenlítő síkjával való metszésvonala.
égi mechanika:A bolygók és más égitestek mozgásának elméleti törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezeket a törvényeket, az égitest pozíciók meghatározásán kívül a mesterséges égitestek mozgásának kiszámítására is használják.
északi fény(aurora polaris):Látványos fényjelenség, melyet a Föld mágneses terébe bekerült, és a felső légkörrel kölcsönhatásba lépő napszél okoz. Másképpen sarkifénynek is hívják.

"F"

fáklya:A Nap fotoszférájából felfelé nyúló fényes tartomány. Általában csak néhány óráig létezik, majd elhalványul, és új ~-k váltják fel. Gyakran fordul elő napfoltok, napfoltcsoportok körül, de a  foltoktól függetlenül is kialakulhatnak fáklyamezők a napfelszín aktívabb vidékein.
fedési kettős:Olyan kettőscsillag, amelynek a Naprendszer a keringési síkja közelében található, ezért a keringések során a komponensek részben, vagy egészben eltakarják egymást. Jellegzetes fénygörbéjük alapján akkor is felismerhetők, ha a távcsövünk nem tudja felbontani a rendszert.
fehér törpe:A Naphoz hasonló, viszonylag kis tömegű csillagok élete végén keletkező égitest. Amikor a csillag már nem tud több energiát termelni, lassan összezsugorodik, ennek következtében sűrűsége és felszíni hőmérséklete erősen megnövekszik. Mérete bolygónyi lesz, sűrűsége 100-1000 kg/cm3, felszíni hőmérséklete 10-20 ezer fok.
fekete lyuk:A Napnál többször nagyobb tömegű csillagoknál az életük végén a gravitációs összehúzódást az égitest energiatermelése nem tudja megállítani. A csillag egy rendkívül kicsi, talán csak méteres átmérőjű égitestté zsugorodik, mely felszínén a gravitáció annyira megnő, hogy a felszínéről még a fény sem tud megszökni. A csillagászok számára egy ilyen égitest távcsővel nem látható, csak óriási gravitációs ereje árulkodik létezéséről.
fekete törpe:Ha egy csillag fejlődése során a fehér törpe állapotba kerül, energiatermelése megszűnik, ezért lassan hülni kezd, és egyre halványabbá válik. A végső energiakibocsátás nélküli állapotot nevezzük ~-nek.
felbontóképesség:Távcsövekre és egyéb optikai berendezésekre jellemző mennyiség. Az a kegkisebb szögtávolság, aminél közelebbi pontok már nem különböztethetők meg egymástól. A szomszédos pontok egybeolvadását a fény elhajlása okozza, ezért az objektívátmérő növelésével a ~ is nő. Az emberi szem ~-e pl. 1´, egy 12 cm átmérőjű objektívé kb. 1". ( A ~ persze függ a műszerbe érkező fény színétől is. )
fény:Az elektromágneses hullámoknak az emberi szem által érzékelhető, 380 - 750 nm hullámhossz közötti tartománya a látható ~.
fényerősség:A csillagok ~-a egyenlő a felületük által másodpercenként kisugárzott energiamennyiséggel. Ezt bonyolult fizikai eljárásokkal mérik és például egy villanykörte kimenő teljesítményéhez hasonlóan wattban adják meg. A Nap sugárzási teljesítménye átlagos, 3.84*10²³kW.
fényesség:A csillagok különböző fényesek. Egy ókori csillagász, Hipparkhosz ~ük alapján hat osztályba sorolta a csillagokat: a legfányesebbeket elsőrendőnek, a még éppen észrevehetőket hatodrendőnek nevezte. Ma pontos méréssel állapítjuk meg a csillagok ~ét, az értékek megadására szolgáló ún. magnitudóskálát azonban úgy határozták meg, hogy szabad szemmel látható csillagok esetén megfeleljen a hipparkhoszi slálának. (Az "elsőrendű"-nél is fényesebb égitestek magnitudója 0, vagy akár negatív is lehet.) Kijelöltek néhány csillagot, amelyek pontos ~értékét megadták, és a többi objektum fényességét méréskor ezekhez viszonyítják. Ez az ún. látszólagos fényesség nemcsak a csillag fénykibocsátásától, de a távolságától is függ. Amennyiben ez zavaró, érdemes meghatározni az objektum  abszolút fényességét is.
fényév:A csillagászatban gyakran használt mértékegység. Az a távolság, amelyet a fény egy tropikus év alatt légüres térben befut 1 ~ = 9460 millió km = 0.3 parsec = 63 242 CSE
fénysebesség:A fény (és a többi elektromágneses hullám) terjedési sebessége: c = 2.998 * 10⁸ m/s Einstei relativitáselmélete szerint a létező legmagasabb sebesség, független a fényforrás és a megfigyelő sebességétől.
Fénnyomás:A beeső fénysugár által a felületre kifejtett nyomás. Az üstökösök csóvájának kialakításában a Nap ~-a játszik szerepet.
Flammarion, Camille:(1842 - 1925) francia csillagász. A más égitesteken lehetséges életről azt vallotta (több más idealista filozófussal együtt), hogy minden égitesten kell életnek lennie, mert szerintük a világmindenséget meghatározott céllal hozták létre, minden bolygónak az a "rendeltetése", hogy élőlények lakóhelye legyen. Nagy fantáziával írta le a víz- és levegőhiányhoz alkalmazkodó Holdbeli embereket, a légnemű halmazállapotú Jupiter-lényeket.
fler:A Nap felszínén egy hatalmas kitörés, mely során töltött részecskék szöknek meg a Napból. A Föld légkörével kölcsönhatásba lépve az ilyen részecskék létrehozzák a látványos sarkifényt.
Flercsillagok:Olyan vörös törpecsillagok, melyek néha pár másodperces, vagy perces fényességnövekedést mutatnak. A kitörések rövid ideje és véletlenszerűsége miatt a ~ felfedezése elég nehéz. A jelenség valószínűleg a Napon is megfigyelhető flerekhez hasonlít, ám ezek intenzitása nagyobb. Valószínű, hogy fiatal csillagok, melyek még nem stabilizálódtak.
fogyatkozás:Akkor lép fel, ha egy égitest árnyékot vet egy másikra. Ha pl. a Föld árnyéka a Holdra esik, akkor hold-~ van; ha a Hold árnyéka esik a Földre, azaz a Földről nézve a Hold eltakarja a Napot, ez a nap-~. Ha a Hold egészen a Föld árnyékába jut, akkor teljes hold-~-ról  beszélünk;  ha  a Hold az egész napkorongot eltakarja, akkor a nap-~  teljes. A nem teljes ~-t részlegesnek mondjuk. Nagy ritkán a Hold úgy is a Nap elé kerülhet, hogy körülötte körben kilátszik a Nap széle; ez a gyűrűs nap-~. Távcsővel más égitestek ~-ai is észlelhetők, pl. a Jupiter holdrendszerében.
fókusz:Az a geometriai pont, amelyben az optikai eszköz (lencse, tükör) az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugarakat egyesíti. A fókusztávolság a fókusznak a lencsétől illetve a tükörtől mért távolsága.
fotometria:A csillagok fényességének mérése.
foton:Fénykvantum. Fénysebességgel mozgó, nulla nyugalmi tömegű elemi részecske, az elektromágneses tér energiakvantuma. Energiája E=hv, ahol h a Planck-állandó, v a sugárzás frekvenciája.
Főbe:A Szaturnusz legkülsű holdja.
Föld:A Naptól a harmadik bolygó.
Föld-típusú bolygó:Összefoglaló neve a Naphoz közel keringő, kis méretű, nagy sűrűségű bolygóknak. (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars). Általában a Plútót is a ~khoz sorolják, noha sok vonatkozásban eltér tőlük.

"G"

galaktikus év:Az az időtartam, ami alatt a Nap - és vele együtt a Naprendszer többi égitestje - egy keringést tesz meg a Tejútrendszerföldi évig tart.
Galatea:A Neptunusz negyedik holdja.
galaxis:v. tejútrendszer
Néhány milliárd vagy százmilliárd csillag együttese. Átmérőjük  300-100 000 parsec, alakjuk többnyire spirális, de vannak elliptikus és egészen szabálytalan alakúak is. Napunk is egy spirális ~ tagja; a mi ~-ünket megkülönböztetésül nagy kezdőbetűvel Tejútrendszernek ill Galaxisnak írjuk.
galaxishalmaz:A galaxisok nem a legnagyobb egységek a Világmindenségben. Önállóan szinte sohasem fordulnak elő, ehelyett a gravitáció által összetartott halmazokba tömörülnek. Egy ~-ban a csillagvárosok száma elérheti a néhány ezret is. Ilyen galaxishalmaz például a Virgo-halmaz.
galaxisközi anyag:A galaxisok közti teret még a csillagközi anyagnál is sokkal ritkább anyag tölti ki. Csekély sűrűsége ellenére össztömege meghaladhatja a galaxisok fénylő anyagának össztömegét. Újabban kiderült, hogy ez az anyag a röntgentartományban jól észlelhető, amint ezt a képen is megfigyelhetjük.
Galileo Galilei:Olasz csillagász és fizikus. Az első ember volt aki távcsövet használt az égbolt tanulmányozására. Felfedezte a Jupiter négy legfényesebb holdját, megfigyelte a Vénusz fázisait, észrevette a Szaturnusz furcsa alakját, mivel távcsöve nem volt elég jó, hogy rájöjjön, hogy a bolygó szokatlan alakját a körülötte elhelyezkedő gyűrűrendszer okozza.Felfedezéseivel bebizonyította, hogy a Föld nem a Világegyetem központja, nem körülötte keringenek a bolygók a Nap és a csillagok, hanem csupán egy a Nap körül keringő bolygók közül.Tanai miatt az Inkvizíció eretneknek nyilvánította és bebörtönöztette, majd tanai visszavonására kényszerítette. Az Egyház 350 éven keresztül ragaszkodott ~ eretnekségéhez, és csak 1992-ben rehabilitálta a tudóst.
Galilei-holdak:Azon négy Jupiter-hold, - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - összefoglaló neve melyet Galilei fedezett fel 1610-ben.
Galle, Johann Gottfried:(1812.6.9.-1910.7.10.) Német csillagász. A poroszországi Pabsthausban született. 1846-ban, Le Verrier számításai alapján, a berlini csillagvizsgálóból felfedezte a Neptunuszt. 1872-ben meghatározta  Cassininál is pontosabban  a NapFöld közepes távolságot, melyre 148 millió kilométeres értéket kapott.
gammakitörés:Az eddig ismert legnagyobb energiájú, mindössze néhány, esetleg néhány száz másodpercig tartó kitörések, amelyek teljesen egyenletes eloszlást mutatnak az égbolton. Bár már a hatvanas években felfedezték őket, természetüket ma sem tudjuk kielégítően megmagyarázni. A legvalószínűbb elmélet szerint két neutroncsillag összeütközése során keletkeznek. 1991-ben állították pályára a Compton Gamma Ray Observatory (CGRO) nevű műholdat, amely számos ~-t észlelt.
gammasugárzás:Az elekromágneses hullámok 0,1 - 0,00005 nm hullámhosszak közé eső része, fotonjainak energiája igen nagy.
Ganimédesz:A Jupiter hetedik és egyben legnagyobb holdja.
geocentrikus világkép:Különösen az ókorban, de még a középkorban is a keresztény egyház által elfogadott világkép, mely szerint a Föld a világ középpontja, Körülötte keringenek a Nap, a bolygók és a csillagok.
gömbhalmaz:Galaxisok peremén elhelyezkedő több ezer, esetleg több százezer csillagot tartalmazó gömb alakú halmaz, melynek csillagai annyira közel vannak egymáshoz, hogy a tömegvonzás nem engedi szétszóródni őket.
Göncölszekér:Hazánkban a legismertebb csillagkép, melynek neve régi magyar mondából ered. A hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve része.
gravitáció:(tömegvonzás)
Két, tömeggel rendelkező test között fellépő vonzóerő. A két test lehet két porszem is, de akár két csillag is. A tömegvonzás nagyságára vonatkozó törvényt Newton határozta meg először 1687-ben.A gravitáció okozza, pl. azt hogy a Földön a testek a Föld középpontja fele esnek; a Hold aFöld körül, a Föld a Nap körül kering és hogy a Napot nem veti szét a saját sugárzása.
galaktikus sugarak:főként nagysebességű és így nagyenergiájú atommagok áramlása. Elsősorban hidrogén- és héliummagokból áll, de jelentős a lítium, berillium, bór és a nehezebb magok aránya is a kozmikus sugarakakban.
geomágneses uszály:a Föld magnetoszférájának az a része, amely a napszél hatására a Nappal ellentétes irányba elnyúlik.
glitch:a pulzárok tengelyforgási idejének ugrásszerű megváltozása, amelyet az égitest szerkezetének, tömegeloszlásának gyors átrendeződése okoz.
globula:10-200 naptömegű, általában 103-104 Cs.E.-nél kisebb, átlátszatlan molekulafelhő, melynek belsejében csillagok születnek.
gömbhalmaz:valamely galaxison belül található csillagcsoport, amelyet tagjainak egymásra kifejtett gravitációs vonzása tart együtt, miközben a gömbhalmaz az adott galaxis centruma körül kering. A gömbhalmazok alakja gömbszimmetrikus, középpontjuk felé nő a csillagsűrűség.
granuláció:a Nap fotoszférájában (a felszínén) megfigyelhető szemcsés mintázat, amelyet különböző hőmérsékletű konvekciós áramlási cellák, óriási "buborékok" alkotnak. A granulációs szerkezet világosabb foltokból áll, melyekben a forró anyag kb. 500 m/s sebességgel felfelé áramlik. Ezeket sötétebb sávok választják el, ahol a már közel 500 fokkal hűvösebb anyag visszaáramlik a Nap belsejébe. A granulációs cellák mérete nagyságrendileg 1000 km.
gyűrű:egy bolygó körül, annak egyenlítői síkjában keringő szemcsék együttese. Egy gyűrű nem összefüggő test, önálló, de egymáshoz hasonló pályán keringő szemcsékből áll.
gyűrűrendszer:egy bolygó körül, annak egyenlítői síkjában keringő szemcsékből álló képződmény. Alkotórészeik egymástól függetlenül, önálló pályán keringenek a bolygó körül. A szemcsék vízjégből, kőzetekből és fagyott gázokból állnak.
gyűrűs napfogyatkozás:napfogyatkozás.

"H"

Halley-üstökös:periodikus üstökös, amelynek 2006-ig 31 visszatérését észlelték. A kb. 76 év keringési idejű Halley-üstökös retrográd pályáját E.Halley számította ki.Anyagkibocsátása a legutóbbi napközelsége idején 0,6 Cs.E. naptávolságban kb. 20 tonna volt másodpercenként.
haló:A galaxisok legnagyobb és legritkább, közel gömb vagy ellipszoid alakú térsége, amely főleg idős csillagokat, gömbhalmazokat tartalmaz.A légköri fényjelenségek gyűjtőneve, amelyek cirruszfelhők jégkristályai nyomán jönnek létre a Nap vagy a Hold körül.
hamuszürke fény:a Hold árnyékos oldalának derengése, melyet a Földről a Holdra, majd onnan a Földre visszavert napfény okoz. A hamuszürke fény újhold előtt és után néhány nappal figyelhető meg.
határfényesség:szabad szemmel vagy valamilyen távcsővel adott meteorológiai viszonyok mellett a Föld felszínéről megpillantható vagy megörökíthető leghalványabb csillag fényességértéke magnitúdóban.
háttérsugárzás:a Világegyetemet kitöltő 2,7 K hőmérsékletű mikrohullámú elektromágneses sugárzás. Az Ősrobbanás után kb. 380 ezer évvel 3000 K alá hűlő Világegyetemben vált külön az anyag a sugárzástól, amikor a pozitív töltésű atommagok befogták a negatív töltésű elektronokat, és így semleges atomok jöttek létre.
Helene:Szaturnusz Dione holdjával azonos pályán, a Szaturnuszról nézve a Dione előtt 60 fokkal haladó hold.
heliopauza:az a határréteg, ahol a napszél és a csillagközi térben lévő gázanyag találkozik. A heliopauza a Naptól 40-100 Cs.E.-re húzódik, helyzetét a napszél és a csillagközi anyag sebességének, sűrűségének, áramlási irányának kölcsönhatása szabja meg. A heliopauzaán belül, a helioszférában a napszél, azon kívül a csillagközi anyag dominál.
helioszféra:a heliopauzán belüli térség, ahol a napszél dominál.
helyi idő:az időmérés helyén a Nap helyzetétől függő idő.
Herbig-Haro-objektum:csillagkeletkezési régiókban megfigyelhető, emissziós színképű, kisméretű ködösség. A Herbig-Haro-objektumok fiatal csillagok által kidobott, nagy sebességű, 300-2000 Cs.E. sugarú, 1-30 földtömegű anyagcsomók és a csillagközi anyag találkozásakor keltett lökéshullám hatására fénylik.
hiányzó tömeg:[sötét anyag], a Világegyetem tömegének legnagyobb része (durva becslés alapján kb. 80%-a) láthatatlan formában van jelen, és csak gravitációs hatása révén mutatható ki.
Hills-felhő:a Nap körül keringő üstökösmagok többségét tartalmazó üstökösfelhő. Alakja vastag korongra hasonlít, 1000-10000 Cs.E. naptávolság közt húzódik, kb. 1000 milliárd, a Halley-üstökös magjához hasonló égitestet tartalmaz.
Himalia:a Jupiter holdja.
Hohmann-pálya:energiatakarékos pálya két bolygó közötti utazáshoz. A Hohmann-pálya olyan ellipszis, amelynek a Naphoz legközelebbi pontja a Naphoz közeli bolygó pályáját, a Naptól legtávolabbi pontja a Naptól távolabbi bolygó pályáját érinti.
hold:valamely nagybolygó, kisbolygó vagy üstökös körül keringő égitest.
Hold:a Föld holdja.
holdfázis:a Hold megvilágított oldalának a Földről megfigyelhető alakváltozása. A holdfázis attól függ, hogy mennyire látunk rá a Holdnak a Nap által megvilágított oldalára. Amikor a Hold a Földről nézve a Nap felé helyezkedik el, újhold van, ekkor nem látjuk.
holdfogyatkozás:olyan fogyatkozás, amelynek során a Föld árnyékkúpja a Holdra vetül. Ha a Hold teljesen nem merül el az árnyékkúpban, részleges a holdfogyatkozás, ha teljesen belemerül teljes a holdfogyatkozás, utóbbi max. 2,5 órát tart.
holdrendszer:egy óriásbolygó körül keringő holdak együttese, melyek kölcsönhatásban állnak egymással. Pályarezonanciák révén befolyásolják egymás mozgását.
horizont:[látóhatár], az égbolt és a földfelszín látszólagos érintkezésének vonala.
horizonttávolság:az a távolság, ahonnan az észlelőhöz a Világegyetem keletkezése óta eltelt idő alatt információ juthat el, ez a Világegyetem korával megegyező érték fényévben.
HR-diagram:a csillagok abszolút fényességét a felszíni hőmérséklet függvényében ábrázoló diagram, amelyen a különböző típusú, állapotú csillagok jól elkülönülnek egymástól.Hubble-törvény:a Világegyetemben látható galaxisok (néhány közeli szomszédtól eltekintve) távolodni látszanak tőlünk. Minél messzebb helyezkednek el, annál nagyobb sebességgel távolodnak. Ez látszólag arra utal, hogy mi vagyunk a Világegyetem középpontjában. Valójában ugyanezt látnánk bármely galaxisról, mivel az összes galaxis távolodik az összes többitől.
hullócsillag:[meteor], a világűrből a Föld légkörébe nagy (11-70 km/s) sebességgel belépő meteorikus testek 80-100 km magasan a légköri gázokkal ütközve felizzanak, útjuk mentén a levegőt is felhevítik, ionizálják, amely sugározni kezd. Az így keletkező, gyorsan haladó fénycsík a meteor jelenség.
Hyperion:a Szaturnusz holdja.

"I"

Iapetus:a Szaturnusz holdja. Vezető oldala követő oldalához képest sötétvöröses színű. Ezt talán a retrográd pályán keringő szomszédos Phoebe holdról kirobbant sötét anyag hozta létre, amely a Iapetus vezető oldalára csapódott be, a becsapódáskor különböző kémiai reakciókat kiváltva. Emellett az anyag vulkáni eredetét sem lehet kizárni.
Ida:szilikátos kisbolygó, alakja alapján két test összetapadásával keletezhetett.
integrált fényesség:kiterjedt objektum fényességértéke, ha a fényét képzeletben egyetlen pontba sűrítenénk.
intergalaktikus anyag:[galaxisközi anyag], a galaxisok közötti térben, főleg a galaxishalmazok belsejében lévő anyag. Nagyobb része valószínűleg sötét anyag. Látható hányadát főként forró, gyakran röntgensugárzó gáz alkotja, amelyet a galaxisok kialakulása után a szupernóva-robbanások és a szuper-nagytömegű központi fekete lyukak lökéshullámai fújhattak ki a galaxisközi térbe.
interplanetáris anyag:[bolygóközi anyag], a bolygók közötti térben, főleg a Naprendszer fősíkjában található anyag. Porösszetevőit üstökösök és kisbolygók porladása adja.
intersztelláris anyag:[csillagközi anyag], a galaxisokon belül, a csillagok közötti teret kitöltő anyag. A csillagközi anyag 99%-át gáz alkotja, ez főként hidrogénből, kevesebb héliumból és még kevesebb nehezebb elemből áll. A csillagközi anyag gyakran felhőkben csoportosul.
IO:a Jupiter legaktívabb

Megosztás

Megosztás