|
FÖLD
ADATOK: Aphélium távolsága:152 097 701 km (1,016 710 333 5 CsE) Perihélium távolsága:147 098 074 km (0,983 289 891 2 CsE) Fél nagytengely:149 597 887,5 km (1,000 000 112 4 CsE) Fél kistengely:149 576 999,826 km (0,999 860 486 9 CsE) Pálya kerülete:924 375 700 km (6,179 069 900 7 CsE) Pálya excentricitása:0,016 710 219 Min. pályamenti sebesség:29,291 km/s (105 448 km/h) Átl. pályamenti sebesség:29,783 km/s (107 218 km/h) Max. pályamenti sebesség:30,287 km/s (109 033 km/h) Inklináció:1°34'43,3" Felszálló csomó hossza:348,739 36° Perihélium szöge:114,207 83° Holdak: 1 (a HOLD) Ellipticitás:0,003 352 9 Átlagos sugár:6372,797 km2 Egyenlítői sugár:6378,137 km3 Poláris sugár:6356,752 km4 Egyenlítői kerület:40 075,02 km Délkör kerülete:40 007,86 km Átlagos kerület:40 041,47 km Felszín területe:510 072 000 km2 Szárazföld területe:148 939 100 km2 (29,2 %) Víz területe:361 126 400 km2 (70,8 %) Térfogat:1,083 207 3*1012 km3 Tömeg:5,9742?1024 kg Átlagos sűrűség:5515,3 kg/m3 Felszíni gravitáció:9,780 1 m/s2 (0,997 32 g) Sziderikus forgásidő:0,997 258 nap Forgási sebesség:465,11 m/s Tengelyferdeség:23,439 281° Deklináció:+90° Albedó:0,367 Felszíni nyomás:101,325 kPa (tengerszintnél) Összetevők:78,08% nitrogén 20,94% oxigén 0,93% argon 0,038% szén-dioxid nyomokban vízpára a (klímában változik). A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Átmérő, tömeg és sűrűség tekintetében a Föld a Föld-típusú bolygókat tekintve a legnagyobb.
Több millió faj,köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen bolygója, melyről ismert, hogy életet hordoz. A bolygó 4,54 milliárd éve alakult ki,és felszínén egy milliárd év alatt az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, abiotikus összetevőit, s így nyílt lehetőség az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, s létrejött az ózonréteg mely a földi mágneses mezővel közösen megakadályozta az ártalmas kisugárzásokat, s így jöhetett létre élet a felszínen.A Föld fizikai összetétele, földtörténete és pályája lehetővé tette, hogy az élet napjainkig is fennmaradt. A világon létrejövő körülmények a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezt követően a Nap egyre erősödő fényerőssége el fogja tüntetni a bioszférát. A Föld külső felszíne több különálló részre, tektonikai lemezekre tagolódik, melyek az évmilliók folyamán fokozatosan elkezdtek a felszínen mozogni. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vízű óceánok, a fennmaradó területet kontinensek, szigetek foglalják el. Az élethez szükséges folyékony víz jelenlétéről más bolygó felszínén nincs tudomás.A Föld belseje aktív maradt, részei a viszonylag szilárd földköpeny, a folyékony, a mágneses térért felelős külső mag és a szilárd, vasból felépülő belső mag.
A Föld több objektummal is kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold.A Föld egyetlen ismert kísérője a 4,53 milliárd éve létrejött Hold miatt alakul ki az óceánokon az árapály, egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában a bolygó történetének korai szakaszában egy üstököseső nagy szerepet játszott.Később kisbolygók becsapódásai alakították még a felszínt.
Mind a bolygó ásványkincsei, mind a bioszférai terményei forrásokat biztosítanak az egész bolygóra kiterjedő emberi létért. A lakosok nagyjából 200 szuverén állam területén élnek, melyek között a kapcsolatot a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek biztosítják. Az emberi kultúrák sok elképzelést létrehoztak a Földdel kapcsolatban melyek között megtalálható az isteni megszemélyesítés, a lapos Föld elmélete, és a napjainkra jellemző, egységes, integrált, gondoskodásra szoruló környezet. Ember először 1961-ben hagyta el a bolygót, mikor Jurij Gagarin kilépett a világűrbe. A Föld alakja A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye (keleti irányban forog). Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy legalábbis egyes vidékeken a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Kialakulása, szerkezete A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200-400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.) Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kisméretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká. Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek a planetáris differenciálódás során sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag. Földkéreg A föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig
Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. Vastagsága az óceánok alatt 6-7 km, a szárazföldek területén pedig átlagosan 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső köpenyből, átmeneti rétegből és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100-150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van. Földmag A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd. Összetevői: nehézfémek (vas, nikkel) 2 részre osztható: külső magra, amely folyékony és belső magra, amely szilárd halmazállapotú. Földi mágneses mező A magnetoszféra megvédi a Föld felszínét a napszél töltött részecskéitől.
A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek egyik pólusa az földrajzi Északi-sark közelében, a másik pólus a földrajzi Déli-sark közelében található. A mágneses pólusokat összekötő képzeletbeli tengely nagyjából 11,3°-kal tér el a bolygó forgástengelyétől. A mágneses mező valószínű oka a Föld belső szerkezetében működő dinamó-mechanizmus. Ez a mező több tízezer km-re terjed ki a világűrbe, ezt magnetoszférának nevezzük.A dinamó-mechanizmus lényege,hogy a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek.Az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek.A mágneses tér irányultsága a mágneses déltől a mágneses észak felé mutat,ez lényegében azonos a mágneses tér ún.áramlási irányával. A föld mágneses mezeje
Óceánok Az óceán a kontinensek között elterülő és beltengernek nem tekinthető nagy tengerek valamelyike, azaz világtenger, mely nagy kiterjedésű (több tízmillió km2), nagy átlagos mélységű (többezer méter), óceánközepi hátsággal és önálló áramlási rendszerrel rendelkezik. A Föld felszínéből 361 millió km-t fed le, ez az összterület 70,8%-a. Területének több mint a fele 3000 méternél mélyebb. Óceánjai
Éghajlat Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:
Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadékadatokat vesz figyelembe:
Évi közép hőmérséklet a Földön
Kontinensek A Földet általában hét kontinensre (földrészre) osztjuk: Európa, Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és Óceánia, valamint az Antarktisz. Európát és Ázsiát szokták az egységes Eurázsia kontinens (szuperkontinens) részeinek is tekinteni, sőt újabban az Afroeurázsia szuperkontinens fogalma is megjelent, amely Afrikát is magában foglalja. E három kontinenst régen együttesen Óvilágnak is nevezték. Észak- és Dél-Amerikát gyakran szintén egyetlen kontinensnek tekintik Amerika, illetve régebben Újvilág néven. Az Újvilág kategóriába gyakran beleértik Ausztráliát is. Az Óvilág-Újvilág megkülönböztetés elsősorban arra vonatkozik, hogy az Óvilághoz tartozó kontinenseket az európaiak ismerték a középkorban is, míg az Újvilágot csak a korai újkorban fedezték fel.
Francis Bacon már 1620-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a kontinensek partvonalai helyenként hasonlítanak egymáshoz, az egyes földrészek összeilleszthetők az 1960-as évekre formálódott ki az az elmélet, miszerint a kontinensek valaha (körülbelül 2 milliárd évvel ezelőtt) egyetlen földrészt, az úgynevezett Pangeát alkották, mely az idők folyamán feldarabolódott, és megkezdődött a mai kontinensek vándorlása, kialakulása. Földi kontinensek hegyrajza
A kontinens kifejezés gyakran csak egy földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül. Így az európai kontinens kifejezés gyakori jelentése Európa szigetek nélküli területe. Kontinensek
|
